headerphoto

Üdvözöljük a Történeti Kollégium oldalán!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén működő Történeti Kollégium célja,  hogy tutoriális formában segítse a hallgatókat  korszerű és elmélyült történeti ismeretek megszerzésében.



Híreink


A Történeti Kollégium felvételt hirdet!





Új tagokkal bővült a Történeti Kollégium

A 2023. november 17-én lezajlott felvételi beszélgetés után örömmel jelenthetjük, hogy Bádi Eszter, Bognár Péter, Böröczky Anna, Lőrincz Martina és Mérész Anna felvételt nyert a Történeti Kollégiumba.
Teljes jogú tagságuk szokás szerint az első elfogadott beszámoló után lép életbe.
Üdv a csapatban, sok sikert kívánunk!




A Történeti Kollégium gödöllői kirándulása

2023. május 27-én a Történeti Kollégium tagjai Gödöllőn, a Grassalkovich kastélyban és környékén jártak. A vezetésért és a remek hangulatért külön köszönet illeti Szemethy Tamást, valamint az esemény két szervezőjét, Vajda Hannát és Hegedüs Krisztiánt.

(Fotó: Vajda Hanna)




!!Figyelem!!

A Történeti Kollégium új, négy alkalmas dolgozatíró "mikor-szemináriumot" hirdet!

Az előre láthatóan 10 fős szövegalkotó műhely elsősorban egy szemináriumi dolgozat, elemző szöveg szerkesztési módjait hivatott segíteni, a szövegalkotás technikáira koncentrál majd.


 

Kerekasztal-beszélgetés a Történeti Kollégium szervezésében





Lélek és történelem konferencia

 


A Történeti Kollégium interdiszciplináris konferenciája
2018. október 17., szerda, 09.00-cca. 16.00
ELTE BTK Történeti Intézet, Szekfű Gyula Könyvtár,
Budapest, VIII. Múzeum krt. 6-8., I. emelet 115-117.

A pszichológia és história összefonódását már a múlt század első harmadában deklarálta a mélylélektan atyja, Sigmund Freud: történésznek, pontosabban archeológusnak tekintette magát, aki a terápiás szövegekből képes felfejteni a páciens életének korábbi eseményeit, történéseit. A páciens-szövegek – értve ez alatt a nonverbális megnyilvánulásokat is – ma is kulcsfontosságúak a dinamikus szemléletű terápiákban, melyeket vizsgálva érthetővé válik az elakadás, a patológia. De a történeti forrásoknak is kitűnő partnere a lélektan: elsősorban a korábban nem, vagy csak kevéssé becsült forrásokra gondolhatunk, a személyes élet objektivációira (pl. naplók, levelezések), amelyek elénk tárják a szerző legbensőbb gondolatait, vágyait, motivációit. A történeti forrás tehát „meglelkesülhet”, élettelivé válhat. Mivel a két tudományág határa nincs pontosan kijelölve, a pszichohistória művelése komoly felkészültséget kíván. Indokolt és termékeny lehet ezért a két terület szempontjainak egymásra vonatkoztatása, kölcsönhatásainak feldolgozása, számbavétele. Erre tesz a konferencia szerény kísérletet.

PROGRAM

9.00- PAPP Barbara ─ Köszöntő

Megnyitó
HALMOS Károly (Történeti Kollégium) – Bevezető

TÖRTÉNELEM ÉS PSZICHOLÓGIA

Elnök: HALMOS Károly, ELTE BTK Történeti Intézet

9.10-9.30 PLÉH Csaba, Közép-európai Egyetem
Maurice Halbwachs öröksége és a mai emlékezetpolitikák

9.30-9.50 HORVÁTH J. András, Budapest Főváros Levéltára
A személyes irathagyaték mint mentális lenyomat

9.50-10.10 NAGY Ágnes, Budapest Főváros Levéltára
Családi meghatározottságok és egyéni választások

10.10-10.30 KÖVÉR György, ELTE BTK Történeti Intézet
A történész és a „viszontáttétel”

10.30-10.50 VINCZE Orsolya, KISS SEBASTIAN, VISI Boglárka, PTE BTK Pszichológia Intézet
A történelem magyarázatai. Túl az oktulajdonítás klasszikus megközelítésein

10.50-11.10 VITA

11.10-11.40 SZÜNET

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG, GYÓGYÍTÁS

Elnök: KRÁSZ Lilla, ELTE BTK Történeti Intézet

11.40-12.00 PUREBL György, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet
Dichotómia, komplementaritás vagy holizmus? Az éjszakáról való gondolkodás a keleti, nyugati és törzsi kultúrákban és ezek kapcsolata a bioritmussal

12.00-12.20 VÉR Eszter Virág, ELTE BTK Történeti Intézet
A traumatizáló Habsburg-család. Rudolf trónörökös gyermekkora

12.20-12.40 KOVÁCS Janka, ELTE BTK Történeti Intézet
„Ez a nyavalya nem halálos ugyan, de terhes és hosszas szokott lenni…” A lélek és elme betegségeinek interpretációi a házipatikák tükrében a 18–19. század fordulóján

12.40-13.00 LÁSZLÓFI Viola, ELTE BTK Történeti Intézet
Az elmebetegek helye az államszocialista társadalomban. A munkaterápia intézményesítése 1952 és 1964 között Magyarországon

13.00-13.15 VITA

13.15-14.00 EBÉDSZÜNET

A TÖRTÉNELEM TERHE

Elnök: HARMATTA János, OORI

14.00-14.20 HÁRDI Lilla, Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért
A történelem viharában. Betegekről, gyógyítókról, segítőkről és a történelem más elszenvedőiről

14.20-14.40 PAPP Barbara, ELTE BTK Történeti Intézet
Elveszett ünnepek Holokauszt-túlélők családtörténetei

15.00-15.20 LUGOSI András, Budapest Főváros Levéltára
A nagyváros, mint a felejtés tere

14.40-15.00 KUNT Gergely, Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézet
Megküzdési stratégiák megerőszakolt nők naplóiban (1944-45)

15.20-15.35 VITA

15.35-15.45 ZÁRSZÓ









Gyász





 

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Sághy Marianne Tanárnő, a Történeti Kollégium tagja e hó 21-én elhunyt.

Búcsúznak tőle volt tutoráltjai és a Kollégium egész tagsága.

Emlékét megőrizzük.

Nyugodjék békében!






--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 

Az ELTE BTK Történeti Intézete Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke
szomorúsággal telve tudatja, hogy

 

életének 88. évében, 2018. január 19-én elhunyt Bácskai Vera, a történettudományok doktora, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke alapító tanszékvezető egyetemi tanára, majd professzor emeritusa, a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület alapító elnöke.

 

Az akkori nevén Leningrádban Alekszandra D. Lublinszkaja tutorálása alatt végzett egyetemi tanulmányai után középkorral foglalkozó történészként lett az ELTE BTK tanársegédje és Gyóni Mátyás aspiránsa.

Az 1956-os forradalom leverése után férjével, Tánczos Gáborral, a Petőfi kör titkárával együtt a romániai Snagovba deportálták. Ezt követően férjét bebörtönözték, és ő hazatérése után – 1959 és 1976 között – a Fővárosi Levéltár munkatársaként dolgozhatott. Eredetileg „büntetésül", a tudományos élet partvonalára szorítás szándékával helyezték a levéltárba, azonban ő a másfél évtizedes levéltárosi munka során megszerzett mély anyagismeretre építve az újkori társadalom- és várostörténet nemzetközileg is kiemelkedő vezető kutatójává vált. 1963-ban a történettudományok kandidátusa lett.

Levéltári tevékenysége után az ELTE Kelet-Európai Munkacsoportjában, majd 1980-tól az ennek jogutódjaként megalakult MTA – MKKE Gazdaságtörténeti Tanszéke mellett működő Közép- és Kelet-Európa-kutatási Központban folytatta kutató munkáját. 1982-ben megszerezte a tudományok doktora fokozatot, s ezzel párhuzamosan – a várostörténeti csoport vezetőjeként – társadalomtörténeti műhelyt alakított ki maga körül. Az ELTE-re visszatérve megszervezte a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéket, amelyet több éven át vezetett.

Bácskai Vera – egy ideig az egyetemi katedrától megfosztva is – igazi iskolateremtő egyéniség volt: diákok, kutatók, pályakezdő történészek nemzedékeit indította útjára. Alapítója az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének, az ELTE BTK TDI Társadalom- és Gazdaságtörténeti doktori programjának, a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesületnek, a Korall Társadalomtörténeti folyóiratnak. Nemzetközi tekintélye révén tanszéke fontos külföldi tudományos kapcsolatokra tett szert, amiből tanítványai nagyon sokat profitáltak.

Legfőbb kutatási területei a hazai polgárság kialakulása, a városi társadalom, Budapest társadalmának XVIII-XIX. századi története (immáron) voltak. E témákban száznál több publikációja és számos könyve jelent meg.

 

Búcsúznak Tőle kollégái, doktorandusai, tanítványai.

 

ψ

 

Több száz publikációja közül legfőbb művei:

 

Városok és polgárok Magyarországon I-II. köt. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2007. 672 p.

 

Városok Magyarországon az iparosodás előtt, Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 171 p.

 

Budapest története a kezdetektől 1945-ig. (Gyáni Gáborral, Kubinyi Andrással). Budapest:

Budapest Főváros Levéltára, 2000. 253 p.

 

Gyula gazdasága és társadalma a XV-XVI. században. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1991.

 

A vállalkozók előfutárai: Nagykereskedők Pesten a reformkorban. Budapest: Magvető Kiadó, 1989. 230 p.

 

Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. 231 p.

 

Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984. 402 p.

 

Magyar mezővárosok a XV. Században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. 142 p.

 


Ingyenes honlapkészítő

Ez a weboldal a www.oldalunk.hu honlapkészítővel készült. | Adatvédelmi tájékoztató