A Történeti Kollégium

A Történeti Antropológia Program keretében 2002 tavaszán alakult meg a Történeti Kollégium mint tanárok és hallgatók önkéntes társulása. Célja egy olyan képzés létrehozása volt, amely egyrészt rendszerezett formában korszerű és elmélyült történeti ismereteket nyújt (különös tekintettel a történeti diszciplína történetére, elméletére, modern ágaira és a társadalomtudományokkal való kapcsolódásaira), másrészt tutoriális formában állandó segítséget ad a többletmunkát vállaló hallgatónak önállóan választott céljainak elérésében (mind az egyetemi képzéssel összefüggő, mind az attól független kutatómunkájában). A Történeti Kollégium által adott képzés nem akarja helyettesíteni a Karon folyó történészképzést, hanem azt kiegészíteni és elmélyíteni szeretné, ugyanakkor nyitva áll minden érdeklődő számára. Habár a Történeti Antropológia Program 2010-ben megszűnt, a Kollégium továbbra is aktív.

A képzés részei:

1. rendszeres konzultáció (3-4 hetente, de legalább 5 alkalommal egy szemeszterben) a kiválasztott tutorral: tanácsok az egyetemi tanulmányokat illetően (kurzusválasztás, dolgozatok, vizsgákra való felkészülés); az egyéni kutatómunka figyelemmel kísérése és kezdetben irányítása; majd a választott szűkebb kutatási terület szakértőivel kapcsolatok létesítése
2. tanévenként két szeminárium, amelyeket a tutorral való megegyezés szerint kell felvenni (túl az egyetemi kötelezettségeken).

A hallgató félévente köteles beszámolni munkájáról a Kollégium közgyűlésén, a tutorok és teljes jogú tagok szavaznak ennek elfogadásáról vagy elutasításáról. A hallgatók megerősítésüket követően - általában a felvételüket követő félév végétől - teljes joggal részt vesznek a Kollégium döntéseiben. A Kollégium minden májusban és decemberben közgyűlést tart, és minden szemeszterben felvételit hirdet. Tutornak a velük való megegyezés alapján választhatóak a Történeti Kollégium tanár, illetve végzett, mesterdiplomával rendelkező senior tagjai.
 

A Történeti Kollégium működése

1. A Felvételi eljárás rendje

   1. 1.  A féléves közgyűlésre az adott szemeszter utolsó péntekén kerül sor.

   2. 2. A szóbeli beszélgetésen való részvétel feltétele a jelentkezőnek teljesíteni a megadott írásbeli feltételeket.

   3. 3. A szóbeli beszélgetésen a Történeti Kollégium jelenlevő tagjai közül azok szavazhatnak személyi kérdésekben, akiknek van egy, a közgyűlés által elfogadott beszámolójuk, tehát teljes jogú tagok.

   4. 4. A szóbeli elbeszélgetésen a Történeti Kollégium jelen levő tagjai megvitatják a jelentkezők által előzetesen részükre elküldött dolgozatokat, majd a jelentkezőket egyesével vizsgáztatva hallgatják meg őket.

   5. 5. Szavazni lehet a jelentkezőkre teljes jogú tagságot, nem teljes jogú tagságot, elutasítani a felvételt.

   6. 6. A szavazás akkor érvényes, ha a jelenlevő kollégisták többsége által egy lehetőség többséget kap.

2. A Közgyűlések rendje

   1. 1. A közgyűlések időpontjai december és május hónapok első tanítási hetének péntekje.

   2. 2. A közgyűlések határoznak a Kollégium működésének rendjéről, programjairól, tagjainak beszámolóiról.

   3. 3. A közgyűléseken a szavazás akkor érvényes, ha a jelenlevő kollégisták és a távolmaradó, de a szavazati szándékukat jelzett kollégisták többsége által egy lehetőség többséget kap.

   4. 4. Minden kollégista bármely szavazásnál egy szavazati joggal rendelkezik, de a személyi kérdésekben csak a teljes jogú tagok szavazhatnak.

   5. 5. Teljes jogú tag az, akinek van egy, a közgyűlés által elfogadott beszámolója.

   6. 6. Nem teljes jogú tag az, akinek nincs a közgyűlés által elfogadott beszámolója.

   7. 7. A közgyűlés napirendi pontjait előzetesen állítja össze a beérkezett javaslatok alapján a titkár és egyeztetve a Történeti Kollégium elnökével, kihirdeti a közgyűlés időpontját és napirendi pontjait a közgyűlés előtt.

   8. 8. A közgyűlés napirendi pontjait megvitatják a jelenlevő kollégisták, majd szavaznak azokról.

3. A kollégista jogai és lehetőségei

   1. 1. A Történeti Kollégium tagja szabadon élhet a Kollégium által biztosított lehetőségekkel, úgy mint:

   2. 2. Szavazhat a Történeti Kollégium ügyeiben a közgyűléseken.

   3. 3. Szavazhat személyi kérdésekben, ha teljes jogú tag a Történeti Kollégium közgyűlésein.

   4. 4. Kap tutort, aki felügyeli szakmai fejlődését és segíti kapcsolatépítését.

   5. 5. Választott kutatási témájában előadást tarthat a Történeti Kollégium előadásain, konferenciáin, vitaestjein.

   6. 6. Részt vehet a Történeti Kollégium tagjai számára rendezett előadásokon, vitaesteken, szakmai műhelyeken.

   7. 7. A Kollégium belső levelezési rendszerében ajánlott pályázati és ösztöndíj lehetőségek felhasználása.

4. A kollégista kötelességei

   1. 1. Nem Senior kollégistaként a közgyűlésen beszámolni a féléves munkásságáról.

   2. 2. Minden félévben a képzésének megfelelően kötelezően előírt egyetemi kurzusokon felül még két olyan kurzuson részt vennie, amit egyeztet a tutorával. Ugyanakkor a Kollégium keretén belül a kollégista által hallgatott kurzusok száma maximum hét lehet.

   3. 3. Részt venni a Kollégium által szervezett programok legalább felén egy féléven belül

   4. 4. Amennyiben publikációja jelenik meg, azt elküldeni a Kollégium publikációs gyűjteményébe.

   5. 5. Részt venni a kollégiumi felvételiken.

5. Az elnök jogkörei

   1. 1. Képviseli a Történeti Kollégiumot a nyilvánosság előtt.

   2. 2. A kollégium tagjaival egyeztet a különböző kollégiumi ügyeket illetően.

   3. 3. A kollégiumi felvételi és a közgyűlés levezető elnöke.

6. A titkár feladatai

   1. 1. Megszervezi a kollégiumi programokat.

   2. 2. Megszervezi a kollégiumi felvételiket.

   3. 3. Megszervezi a kollégiumi közgyűléseket.

   4. 4. Felügyeli a kollégiumi honlap és a belső levelezési rendszer működését, frissítését.

7. Egyéb

   1. 1. A külföldön tartózkodó kollégistáknak a tutoraikkal továbbra is tartaniuk kell a kapcsolatot, valamint elősegítik a külföldi szakkollégiumokkal való kapcsolatfelvételt a Történeti Kollégium számára.